hasított mosolyom

Halnak. Születnek.
Adnak. Kapnak.
Kérnek. Várnak.
Hajtanak. Futnak.
Bújnak. Keresnek.
Ölnek. Véreznek.

Vágnak. A Halálnak
hogy megmaradjon.
Az egész egy apró
kavicson játszódik,
csak nézz szét hogy
nincsen semmi,
hogy az élet is csak ennyi,
és nem lesz több a kevés,
vagy kevesebb a több,
és akármerre mész az
üregbe lököd azt
amiből ömlik a sűrű genny.
Gyönyörű vagyok, gyönyörű,
és köröttem a szenny,
és csak kéjbe ájulva vágom a tereket,
hogy ott majd kiszakad belőlük
a nyári bűz egy falatja, végimászik
rajtam, és öklendezve nyelem.
Mert szeretem.


2005. május 29.