2009. november 13., péntek

Ketten

Mit tudom én, hogy merre jársz,
mit tudom én, hogy mit csinálsz,
mit tudom én, nem is érdekel!
mit tudom én, felejts el…

Szöges kampóra akasztotta,
utána elfordította,
kedvesen nézett, csöpögött a szem,
a másik ordította: akkor sem teszem!

Vetkőzni kezdett, haja arcában,
ráncos mellei két buja karjában,
és csak pislogott rá, elintézte végleg
tenyéről lassan foszlik le a kéreg.

A másik nézte nézte,
gyűlölte is érte.
Karját szorította,
míg fel nem akasztotta.

Hátat fordítottak,
együtt ordítottak,
együtt hitték egymást,
de külön vártak áldást.

A piszkos padlóról felvette,
Gyorsan zsebretette,
Nem köszönt, és nem kért,
Elfutott, s célt nem ért. -

Gondolom mostmár elmehetsz
Gondolom lassan eltemetsz
Gondolom nem is érdekel
Gondolom… inkább felejts el.

2005. január 28. péntek
Budapest

0 megjegyzés: