2009. november 13., péntek
Ez is szürke, az is koszos-sokszínű.
Buja nyelvszaggató éjszakák és halott-léptű
túlexponált nappalok.
Várjatok!
Vér-jattok a torokon csúszó savas
méz után.
Délután.
Dér után, vagy hajnalban, reggel-éjszaka mocskát ostobán
lemosni nem lehet.
Veletek.
Verjetek agyon a könnyű novemberi napon, e síkság között, városom törnyai előtt.
Azok is kevesek.
Keresek.
Kezetek húzza-nyúzza, löki óvatos nagyvárosi kezemet,
magányosan esküvő.
Gennyedző.
Genny edző szerelmes pattanások szavaink, bennük
hazudozó korcs bánat.
Kocsmákat!
Korcs fákat is láthatunk esetleg. Vagy egyetlent a folyóparton, de itt folyó nincs;
ez falu tán?
Azután
majd város is lehetne. Lehet-e vakkantó, hidegrázós élményem
még veletek?
Mehetek?
MeheteK-e(t) a nélkül, hogy e két város külön világgá ne olvadjon benne(m) egybe?
2007. november
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése