2009. november 13., péntek

Erdő

Hajthatatlanul menetelt az erdőben
a zörgő cserepeken lépkedett.
Hulló rongyok, és kérges,
több millió éves
fahuzatok szennyezték be útját.
Felfedezett egy-két oszló hullát,
harmatcseppet a kivakart sebekben.

Rohant tovább vinnyogva, egyenesen.
Kegyesen letérdelt minden kripta mellett,
és mutatta a szélnek hogy neki ennyi kellett,
és mehet is tovább.

Leköpi a korát
az erdőnek. Ha majd kiér, gombokból épít
várat köré.
Mögötte lapít
a világ.

0 megjegyzés: