2019. augusztus 1., csütörtök
Vagytok páran akik már nem vagytok
Mindig féltem a semmitől,
Korán álmatlanul vergődtem
mert értettem.
Most kevésbé érzem.
kicsit félek, hogy ti ott vagytok,
Hogy nem vagytok,
Hogy nincs semmilyen folytatás.
Ez megrémitett. A szemébe néztem
És elnyelt a szorongás.
Anyám mellé feküdtem amíg lehetett.
Aztán bekebelezett.
2018. November 1.
Őszül a hajam.
Kanapén ébredtem
szakadt köntösömben.
Nagyanyámtól kaptam.
Ő ölelt magához az utolsó
Októberi éjszaka sípoló csendjében.
Elmúltam harminc.
Nem tudom még mit jelent
Szöget vernek szerveimbe
Az évek.
2018. November 1.
Vinnyogva szűkölök harmadik napja.
Időről időre agyonvág újra
a valóság. Félek érted, értem. Fúr
a lelkiismeret, kegyelem nélkül.
Játszik rajtunk az ördög.
2018. November 1.
;;
Subscribe to:
Bejegyzések (Atom)
