2009. november 12., csütörtök

Te félsz

Bejegyezte: Ket dátum: 11:48

Lámpa. Lázas éjszaka.
Gyertya. Fényes vacsora.
Zümmög fejedben az akarat,
Hallom hangodat,
A lépted kattanásai matatnak,
Egyetlen törvényem apadva
Pattan el a sűrű nyomtalan
zajban.
Várok. Várj.
Semmi mást ne csinálj,
felszakadt szemhéjad mögött
hallgatásod belém dübörög.
Kérsz. Te félsz. Te félsz?!
Te. Félős mindensége az
Isten karjainak kivetülése
vagy. Vagy nem. Vagy.
Vágy. Végy egy szelet
zokogó bokrot az imáim
elhaló csattanásai
gurulnak az útszéli
sóhajok kékes hálójában.

2008. május huszonvalahány

 

Címkék: ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Subscribe to: Megjegyzések küldése (Atom)