2010. február 3., szerda

Tovább

Bejegyezte: Ket dátum: 15:56

Keresett.
Nem tudtam, hogy ő lesz az, ki emleget.
Fáradt testtel találtam meg egy este,
Szavaiból reményképet merítve.

Rámnézett.
Tekintete néhány érzést eltépett.
Foszlányokban hullottak a kételyek,
Tőle kaptam új erőmhöz életet.

Nevetett.
Nevetése betöltötte kezemet.
Kezeim közt ott nyugodott sóhaja,
Gyönyörű volt minden egyes éjszaka.

Szeretett.
Ölelése nyitotta meg lelkemet.
Viszonzásul mindenem odaadom,
Életemet vele együtt álmodom.

2004. július 28. szerda

 

Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Subscribe to: Megjegyzések küldése (Atom)