2022. január 8., szombat
Várom a tavaszt.
A rügyek reccsenését,
a virágok roppanását;
a patak csobbanását
a kavicsok alatt;
a csillagok hanyatlását
a sötétség felett.
Megtölt majd mindent,
ami bennem szétesett.
És árad a zúgó, a folyó,
a lüktető, a baktató
érzés és gondolat.
Összeforrva, ölelkezve
egyé lesznek, és
akkor én végre
magammá,
akkor én végre
magamé,
akkor én végre
egyedül
önmagam leszek.
2022. január 7., Kismaros
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése